Van, aki öregnek születik. Született óvatos, született remete.
Zoltánka már négy-ötévesen nagyon az, szorongó kicsi bölcs. Csak azt remélem, hogy az évek múlásával kicsit fiatalodik majd.
2016. augusztus 31., szerda
2016. augusztus 29., hétfő
Vagyok , aki vagyok
Mennyit szerettem volna megfelelni, hogy szerethető legyek, letagadni egyik vagy másik oldalam.
Vagyok , aki vagyok, mint mindenki sokarcú emberlány, asszony, nő, anya. Ebből a virágzó gazdagságból vagyok érett, ebből tudok adni.
Vagyok , aki vagyok, mint mindenki sokarcú emberlány, asszony, nő, anya. Ebből a virágzó gazdagságból vagyok érett, ebből tudok adni.
Boszorkánykonyha
Ma este fürdés után felsoroltuk, hogy miben
egyre jobb Zoltánka. Például nagyon jó hintázásban, szinte akrobatikus
mutatványai vannak, nagyon jó víz alá merülésben, de legjobb most talán
szakácskodásban.
Mert a szakácsiskolában, mondja, először mérgeket kevernek, és ő remek mérgeket kever Jankával csigából, légyből és füvekből. Olyan mérget is kevert, ami mindent kifehérít többféle samponból és éretlen ribizliből.
Mert a szakácsiskolában, mondja, először mérgeket kevernek, és ő remek mérgeket kever Jankával csigából, légyből és füvekből. Olyan mérget is kevert, ami mindent kifehérít többféle samponból és éretlen ribizliből.
2016. augusztus 20., szombat
Gyerekként átéltem, felnőttként tapasztalom....
"A gyermekek hihetetlen agyi gondolat detektorokkal rendelkeznek.
Lojálisak, de nem naivak. Ha úgy tesznek, mintha elhinnék a
hazugságainkat, csak az irántunk való lojalitásból teszik."
André Stern: Játssz, hogy érezz, hogy tanulj, hogy élj (101. old.)
Ez az, amire emlékszem gyerekkoromból, hogy pontosan érzékelem a szándékot, a mögöttest, miközben teljesen mást mond a felnőtt. És ma nagyon vigyázok, hogy az igazságot vállaljam fel előttük. És a szívem összeszorítja a lojalitásuk és szelídségük, amivel a döntéseimet fogadják...Nem élek vissza vele!
A döntéseim számukra is sorsmeghatározó döntések. Teljesen tudatos ebből a szempontból minden mozdulatom.
Ma a kicsi fiam megkérdezte, csak úgy sétaközben a semmiből:
-Te is akartad, hogy apa elmenjen?, és nem mondthattam mást.
-Én is akartam, amikor két ember megharagszik egymásra nem tud mást akarni. Én is akartam és apa is akarta.
Sajnálod?
- Ühüm! -bólintott, és nem folytattuk a témát. Csak azt érezhettem, hogy nem haragszik sem rám, sem apára, csak sajnálja, hogy így történt. És mostmár visszafordíthatatlanok az utak, apának új felesége van.
De ebben a kicsiben, és még két másikban a szövetségünket élteti az élet. És mi bennük nem haragszunk egymásra, és kint sem mérgezzük a kapcsolatot.
Szeretjük őket.
André Stern: Játssz, hogy érezz, hogy tanulj, hogy élj (101. old.)
Ez az, amire emlékszem gyerekkoromból, hogy pontosan érzékelem a szándékot, a mögöttest, miközben teljesen mást mond a felnőtt. És ma nagyon vigyázok, hogy az igazságot vállaljam fel előttük. És a szívem összeszorítja a lojalitásuk és szelídségük, amivel a döntéseimet fogadják...Nem élek vissza vele!
A döntéseim számukra is sorsmeghatározó döntések. Teljesen tudatos ebből a szempontból minden mozdulatom.
Ma a kicsi fiam megkérdezte, csak úgy sétaközben a semmiből:
-Te is akartad, hogy apa elmenjen?, és nem mondthattam mást.
-Én is akartam, amikor két ember megharagszik egymásra nem tud mást akarni. Én is akartam és apa is akarta.
Sajnálod?
- Ühüm! -bólintott, és nem folytattuk a témát. Csak azt érezhettem, hogy nem haragszik sem rám, sem apára, csak sajnálja, hogy így történt. És mostmár visszafordíthatatlanok az utak, apának új felesége van.
De ebben a kicsiben, és még két másikban a szövetségünket élteti az élet. És mi bennük nem haragszunk egymásra, és kint sem mérgezzük a kapcsolatot.
Szeretjük őket.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)