Víz színén
csillog a papírcsónak árnyék
virágok taván
Nézlek: visz a szél
rebbensz, lángolsz a fényben
mint gyors tűzbogár
Fejed kapkodod,
szépségek varázsa von:
finom, mohó lény
szárnyad lebben ott:
vonzásba mártózott épp
sóvárgó érzék
Látom táncodat:
marionetten fényszál,
szép földi bábu
Sírok és fájok,
összeborult szívvel, nézd,
fordulok feléd
Nem férek el a
férfiban a rétszínűben:
kivé szeretne?
Eső szemezget.
Fehér. Titka a szivárvány,
füveken felragyog
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése