Alaposan összeszidtam, mert sokadjára szaladt ki mezitláb a cicákhoz. Nem vett komolyan, így szükségét éreztem éreztetni, hogy a szavaknak súlya van.
Nagyon megbántódott. Majdnem sírt. Megsajnáltam! Miközben tiszta harisnyát kerestem így beszélt a cicájához:
- Köszi szépen, Gombóc, ezt jól megcsináltad! Miért kellett olyan messzire futni? - és komolyan haragszik ő is.
Nekem egy szempillantás alatt elmúlt. De persze el kellett magyarázni, hogy mi történik, ha mezitláb jár kint ősz végén...Leszögeztük a törvényt. Felöltöztünk annak rendje s módja szerint, aztán megegyeztünk: én megbocsájtok neki, ő pedig a cicának.
A békekötési rituálét biztos ismeritek. Kézfogás, és közben a következő mágikus szöveg hangzik el:
-Béke, béke, barátság! Összeveszni szamárság!

Most újra cicalesen van kint az udvaron.